Te tudod, hogy az EU-ban mekkora mértéke van az élelmiszerpazarlásnak? Egy 2021-es becslés szerint fejenként kb. 70 kg élelmiszerhulladék képződik évente a háztartásokban.1 Gondolj csak bele, ez egy 4 tagú család esetén már 280 kg ennivaló kukázását jelenti! Pedig egy kis odafigyeléssel tényleg nem olyan ördöngösség egészen minimálisra csökkenteni a szemetesben landoló ételek mennyiségét. Most ehhez gyűjtöttünk csokorba pár hasznos tanácsot!*
*De most szólunk: hidd el, nem fogunk semmilyen extrém újdonságot írni ;)!
Az élelmiszerpazarlás csökkentésének alapjai szerintünk:
Nem kell évekre előre raktározni!
Gondold át, mennyi időnként mész nagy-, illetve kisebb bevásárlásokra. Ha minden nap a kedvenc zöldségesed előtt sétálsz el, fölösleges 1 havi banánadagot felvásárolnod egyszerre. A friss gyümölcsök, zöldségek ráadásul nemcsak íz, de vitamin- és tápanyagtartalom tekintetében is jobbak.
Legyen egy jól átgondolt és feltöltött alapkamrád!
Gyűjtsd össze gondolatban, mik azok a sokáig elálló dolgok, amiket rendszeresen fogyasztasz. Optimális esetben ezek jól kombinálhatók és néhány fogást ki lehet belőlük hozni vásárlás nélkül is. Ezen felül a friss és romlandó hozzávalók is jól variálhatók velük. Ilyenek a magok, lisztek, száraz hüvelyesek, aszalmányok, konzerv/üveges zöldségek és gyümölcsök, növényi tejek és főzőkrémek, a rizs, bulgur, köles, a tészta vagy az olajok.
Csak olyat halmozz, ami sokáig eláll!
Ahogy az előző pontokban leírtuk, csak a száraz árukból lehet érdemes tetemesebb mennyiséget tartani otthon. Ezen kívül a fagyasztott gyümölcsök és zöldségek tárolhatók még hosszabb ideig. Csak ezeket érdemes nagyobb tételben vásárolni - egy héten belül lejáró növényi felvágottakat és sajtokat akkor sem célszerű kilószámra felhalmozni, ha nagyon jó áron kaphatók.
Átlátható tárolás!
Legyen rend(szer) a kamrában, de leginkább a hűtőben! Nem véletlen töltik az áruházak hűtőjét és polcait úgy, hogy a legközelebbi lejáratú termék van legelöl a sorban. Neked is könnyebb, ha jobban szem előtt van, ami legközelebb jár le. Az sem hátrány, ha külön polcon tartod a bontott ételeket és azt, amit még nyugodtan tartogathatsz. Így azt is könnyebb elkerülni, hogy ugyanabból a dologból többet felbonts véletlenül és ronts az eltarthatóságán.
Ha szükségét érzed, magasabb szintre is léphetsz: vezesd egy füzetben vagy mobilodon, hogy mi van a kamrádban, hűtődben és fagyasztódban. (Igen, erre a célra is letölthető már külön mobil alkalmazás.)
Menü megtervezése előre
Főleg a friss élelmiszerekkel kapcsolatban fontos, hogy jól gondold át, fel tudod-e dolgozni őket tönkremenetel előtt. Ha csak egy hét múlva tervezel gombapörköltet ebédelni, inkább 6 nap múlva vedd meg a csiperkét hozzá.
Nagybevásárlás után úgy sakkozd ki az ebédek és vacsorák megtervezését, hogy a friss árukon belül is különböző eltarthatósága van egy-egy alapanyagnak. Hogy a gomba példájánál maradjunk, - vagy vegyünk egy mosott salátát akár, - ezeket minél hamarabb iktasd be a menübe. A keresztesvirágúak, gyökérzöldségek megfőzése viszont nyugodtan maradhat egy későbbi időpontra.
Ha felbontasz egy egyébként tartós terméket (pl. növényi főzőkrémet vagy paradicsompürét), kalkulálj a következő napokban olyan ételek készítésével, amikhez fel tudod használni a maradékot. Aki belejött a komolyabb menütervezésbe, annak már egyáltalán nem okoz gondot eleve úgy bevásárolni, hogy ezeket előre figyelembe vegye.
Amit nem eszel meg azonnal, tedd rögtön a hűtőbe!
Könnyű elkövetni azt a hibát, hogy sok időre a pulton hagysz valamit. Mondván, hogy úgyis nemsokára elfogy, képesek vagyunk déltől estig szobahőmérsékleten állni hagyni a főztünket. Miután mindenki mert magának és jóllakott per pillanat, dobozold be a maradékot és hűtsd - inkább kelljen utólag újramelegíteni, mint "punnyadtan", romlottan kidobni. A sokáig kint hagyott étellel kockáztatni pedig nem szabad, egészségünkre is veszélyes lehet.
Fagyasztani is ér!
Sok kidobásra kerülő készétel vagy alapanyag menthető volna, ha időben a fagyasztóba kerülne. Fel nem dolgozott zöldségek, mosott, de fel nem falt gyümölcsök, barnulásnak indult banánok, bontott főzőkrémek - mind jegelheted őket későbbi fogyasztásig.
Amiről már vásárláskor tudod, hogy csak kevés kell egyszerre belőle, porciónként tedd el. Nálunk ilyen a bio citrom például, aminek a kis dobozban lefagyasztott reszelt héja és jégkockatartóba facsart leve sokszor jól jött már sütik készítésénél. Jól fagyaszthatók elkészült ételek közül a tésztaszószok, lencseraguk és levesek - ezeket csak át kell rottyantani, mielőtt megennéd.
Mindenképpen javasoljuk, hogy amit jegelsz, azt címkézd is fel dátummal - és lehetőleg pár hónapon belül használd is fel.
Zárásképpen pár konkrét tipp maradékokra:
Főtt krumpli maradékából varázsolhatsz
- ecetes krumplisalátát
- (vegán)majonézes krumplisalátát
- krumplis tésztát
- rösztit
- krumplipürét - maradék krumplipüréből pogácsát, gnocchit, szilvásgombócot (a kreatív elmének a konyhában sincs határa ;)...)
Maradék rizsből készíthetsz
- rakott zöldséget
- tejberizst (ha nem túl sós vagy nem eleve zöldségalaplével főzted)
- rizottót
- vegán arancinit (olasz rizsgolyó)
Maradék felvágott zöldségekből csinálhatsz
- zöldségkrémet (párold vagy pirítsd össze őket és turmixold le)
- tésztaszószt (pirítsd meg őket hagymán, öntsd fel paradicsompürével és turmixold le)
- zöldségfasírtot
- krémlevest
- zöldséges (vegán)omlettet
Mi is tudjuk, hogy minél nagyobb a család, minél több ízlésnek, hangulatnak és igénynek kell megfelelni, annál nehezebb kiszámolni, miből mennyi fog elfogyni biztosan. A lényeg, hogy legyél kreatív a konyhában, ne ragaszkodj a receptekhez mindig, azt használd, amid van, ami hamar tönkre fog menni, ami bontva van - éljen a maradékmentő főzés és a spontaneitás!
